Szerelem egy életen át 2. Már jó rég mentek. Inuyasha nem szólalt meg. Hirtelen egy rémült ember rohant hozzájuk. -Megtámadták a falumat, kérlek segítsetek!!!! -Megyünk! -szólalt meg Sango azzal mindenki (kivéve Inuyasha) elrohant. Inuyasha nem tudott mást tenni ..elment Kaede anyóhoz. Sok órai gyaloglás után beért a kunyhóba. Beszélgetést hallott. Ismerős volt neki a hang. "Á, biztos csak képzelődöm" gondolta magában. De ahogy beljebb ért megállt a szíve. Kagome volt az. ÉLVE. -Te...-nyögte ki Inuyasha meglepettségében. Egy perccel később már egymást átkarolva álltak a szobában. -Nem tudtam bosszút állni miattad! Naraku él! -mondta szégyenkezve Inuyasha. -De Inuyasha csak együtt tudjuk legyőzni!!! -válaszolt nevetve Kagome. Most már Kaede anyó is nevetett (amitől Inuyasha teljesen kifordult magából) -Mit nevetsz te szenilis vénasszony? És mégis hogy képzeled hogy nem szólsz hogy Kagome él?-ordított Inu. Most már Kaede is ideges lett.-Ugyanolyan makacs vagy mint annak ellőtte!! Épp ezért nem szóltam neked Kagoméról!! Azt hittem jó lecke lesz, de tévedtem! Inuyasha nem szólt csak kiment a házból. Kagome megköszönte Kaedének a segítséget és utánament. Mikor találkoztak a többiekkel nagyon megörült mindenki hogy Kagome él... Este a tábortűznél Inu és Kagome félrehúzódtak. -Nem akartalak felizgatni!! -szólt hirtelen Kagome. -Hidd el még egyszer nem veszítelek el.-válaszolt Inuyasha.